Fókuszban a városi méhlegelők
Szigeti Viktor (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) előadása
Szigeti Viktor (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) előadása
Beszélgetés Kutasi Tamás méhészmesterrel
A méhlegelők hatásainak tudományos igényű felderítésére kérte fel a Zöld Iroda az Ökológiai Kutatóközpontot. Az intézet munkatársai őszig több alkalommal számlálják a kijelölt kerületi zöldterületeken a viráglátogató rovarokat.
A Hegyvidék madarai című kiadvány
Talán nem is gondolnánk, hogy a Hegyvidék nagy belterületi rétjei szinte kivétel nélkül a Fővárosi Vízművek telephelyein találhatók. Az élőhelyek védelme és a biológiai sokszínűség megőrzése érdekében ezek a vízbázisvédelmi területek kulcsfontosságúak, nem mindegy tehát, hogy a közszolgáltató milyen kezelést végez rajtuk.
A városi méhészkedés és a beporzók védelmének témája ismerős lehet a XII. kerületben élők számára, de az talán kevésbé köztudott, hogy a miénk nem egy elszigetelt kezdeményezés. Európa több városában folynak előremutató és úttörő fejlesztések e téren. Erről adott tömör áttekintést egy kiállítás a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
Több mint ezer fő részvételével közvélemény-kutatást végzett a Hegyvidéki Zöld Iroda, amelyből kirajzolódott, milyen környezetvédelmi témák foglalkoztatják leginkább a kerület lakóit. Mint kiderült, az itt élők az egyik legfontosabb feladatnak tartják az oktatást, szemléletformálást, ami a most zajló Méhbarát Hegyvidék programnak is az alapja.
Sok szó esik mostanában a beporzó rovarok drasztikus fogyatkozásáról a világban és sajnos közvetlen környezetünkben is. A természetvédelmi elvek gyakorlatba történő átültetésének egyik jó példája az Apor Vilmos térre most kihelyezett tetszetős bogártanya.
Régmúltba visszanyúló tradíció a sváboknál a terményünnep. A hegyvidéki német nemzetiségi önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület a Jókai Klubbal közösen az idén is megszervezte ezt a látványos programot. Vidám, összetartó közösség ünnepelt szeptember utolsó vasárnapján a Diana parkban és környékén.
Májusban írtunk arról, hogy az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája méhlegelőket alakított ki több közterületen. Vajon hogyan néznek ki ma ezek a helyek? Mi lett a gondosan előkészített talajba szórt maroknyi magkeverékkel? És vajon a „célközönség”, azaz a viráglátogató rovarok felfedezték-e ezeket az új réteket?
Több tucat méhcsalád kezd új életet a Hegyvidéken is a tavaszi, kora nyári időszakban. Ezek az egyébként ártalmatlan rajok komoly riadalmat tudnak okozni, egy szakember számára azonban rutinfeladat a befogásuk. Erről beszélgettünk Gábor Zoltán méhésszel.
A korábbi évek sikerei alapján az idén is több helyen létesített közterületi méhlegelőket a Hegyvidéki Zöld Iroda. Az egyik ilyen esemény alkalmával megismerhettük ezt a szinte láthatatlan kezdeményezést.
Nemcsak az állat- és növényvilág, hanem az időjárás változatosságát is igazolja a Hegyvidék Föld napi rendezvénye, amit két évvel ezelőtt havas eső, tavaly pedig ragyogó napsütés és nyári meleg kísért. A szervezők, a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai bíztak benne, hogy az idén is szerencséjük lesz az idővel, a könnyű tavaszi viselet azonban nem bizonyult jó választásnak – van, aki az autójában talált kesztyűs jégkaparóba bújva próbálta felmelegíteni a hideg szélben áthűlt ujjait. Mindettől függetlenül biztosan nem bánták meg mindazok, akik ezen a napon a felmentek a Normafához.
Mi, emberek, szomorkásnak éreztük az esős, őszi időt, a Hegyvidéki Kulturális Szalon ünnepélyesen felavatott kertjében pompázó levendulacsemeték és társaik viszont cseppet sem bánták az égi áldást. Nagyobb szükségük is van vízre, mint felemelő szavakra, hogy megerősödve illatos virágokat kínáljanak jövőre a városközpont viráglátogató rovarjainak. Levendulakert-avatón jártunk.
A hivatalosan nemzetközi méhek napja nevű világnap (május 20.) egyike a viszonylag új kezdeményezéseknek – persze mi, magyarok, ebben is a világ előtt jártunk. Kár, hogy az egy főre eső mézfogyasztásban csak kullogunk a szomszédjaink mögött. De talán most ezen is változtathatunk egy kicsit!
Megjelent a Hegyvidék természeti kincseit bemutató sorozat következő kiadványa, amely a leggyakoribb beporzókkal, jellemzően a rovarokkal ismerteti meg az érdeklődőket. Dr. Vásárhelyi Tamás rovarszakértő segítségével tekintettük át, milyen szempontok alapján érdemes nekikezdeni az olvasásnak.
A Sas-hegy legértékesebb részei szigorú természetvédelmi oltalom alatt állnak, a környező területek védett pufferzónaként szolgálnak. Abban, hogy a hivatalosan korábban nem védett zöld területek megmaradtak, oroszlánszerep hárult az egyik első ilyen civil szervezetként harminc éve megalakuló Sas-hegy Védő Egyesületre. Az évforduló alkalmat ad a visszatekintésre és az erőgyűjtésre, erről is beszélgettünk Kugler-Bedő Imolával, az egyesület elnökségi tagjával.
Ha a beporzó rovarok kedvében szeretnénk járni, olyan növényeket nevelhetünk a kertünkben vagy a balkonládában, amik amellett, hogy szépek és hasznosak, még számukra is értékesek. Nem is annyira nehéz összeállítani egy vetéstervet, amely egyszerre okoz örömet a kertésznek és a kert rovarvilágának is.
Szokatlan élmény egy hegyvidéki szomszédunk kertjében, mindenfelé röpködő méhek serege között beszélgetni. Borbás Zalán méhészt kérdeztük arról, hogyan került a méhészete a városi lakóházak közé.
A méz csodálatosan ízletes és egészséges táplálékunk. A méheknek azonban van a méz előállításánál is fontosabb tevékenységük: a megporzás. A méhek (vagy más rovarok) által elvégzett megporzás hiányában a táplálékul szolgáló növényeink 75%-a egyáltalán nem hozna termést. Gyümölcsöskertjeink közismert fái, mint az alma, a körte, a meggy, a szilva, az őszibarack, a sárgabarack, a narancs, a citrom és mások, de éppúgy a zöldségeink is, mint a borsó, a bab, a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök stb., mind megporzást igénylő növények.
A mézesüvegről visszamosolygó méhecske tulajdonképpen a „reklámarca” az összes megporzó rovarnak. Pedig fontosságuk szerint mind egyformák, és a világszerte tapasztalt aggasztó ritkulás is mindegyiküket sújtja.
Tavasszal ezerféle virág nyílik kerületünkben is. Mi most kifejezetten azokból állítottunk össze egy csokorra valót, amelyek a kerítéseken kívül, vadon bontják szirmaikat. Ezek itt virágoztak már akkor is, amikor még a királyok vadászterületnek használták a budai hegyeket, vagy amikor a svábok szőlőt és gyümölcsöst telepítettek a déli domboldalakra. És szerencsére itt virágoznak ma is – mindnyájunk örömére!
„Mintha egy felbecsülhetetlen értékű, természet adta botanikus kertben járnánk” – így jellemezte Bajor Zoltán táj- és élővilágvédelmi szakértő az Ördög-orom Természetvédelmi Területet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, a Főkert Nonprofit Zrt. természetvédelmi vezetője a Hegyvidéki Zöld Iroda szervezésében vezetett sétát az érdeklődőknek a XII. kerület e gyönyörű részén.
Méhészkedni mindenhol lehet, ahol vannak virágok – elvileg. A nagyvárosokban azonban mégsem jellemző, hogy valaki kaptárokkal bíbelődjön, hacsak nem egy természeti adottságaiban olyan szerencsés városrészről van szó, mint a mi Hegyvidékünk. A városi méhészkedés kihívásairól és szépségeiről beszélgettünk Kutasi Tamás méhésszel.
2021. április 22-én Klímabarát Települések Szövetsége a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájával az URBACT BeePathNet projekt keretében online kerekasztal beszélgetést szervezett „Hogyan válhatunk méhbarát városlakókká?” címmel.
Az influenzaszezon kezdetén a forró teával együtt előkerül a spájzból a mézescsupor is. A méz fontosságáról, a jó mézről és a fajtamézek optimális felhasználásáról beszélgettünk Dombi Nándor méhésszel, méhegészségügyi felelőssel, népművelővel, aki a kezdetektől állandó szereplője a hegyvidéki termelői piacnak.
Természeti Kincsek a Hegyvidéken kiadványsorozat III.
Bár a kerület számtalan pontjáról jól látszik, mégis – nagyon sokunk számára – ismeretlen terület a Sas-hegy. Elautózunk alatta, felnézünk rá, de nem másszuk meg, pedig egyedülálló természeti értékei és a városra nyíló tágas panorámája megérnek egy kirándulást. Egy napsütötte, kora őszi reggelen jártuk be a helyet Vatai Annával, az ottani látogatóközpont munkatársával.
2021. május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájával az URBACT BeePathNet projekt keretében kétnyelvű online konferenciát tartott a beporzóbarát települések témakörében.
2021. május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájával az URBACT BeePathNet projekt keretében kétnyelvű online konferenciát tartott a beporzóbarát települések témakörében.
2021. május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájával az URBACT BeePathNet projekt keretében kétnyelvű online konferenciát tartott a beporzóbarát települések témakörében.
Olvassa el a 6 város összefogásával létrejött program eredményeit! (angol)
Túrafüzet a Hegyvidéki méhbarát útvonalhoz
Praktikus tanácsok képes formában Nina Ilič tollából
URBACT BeePathNet városhálózat a beporzóbarát településekért.
Másfél évvel ezelőtt kérdezték, hogyan lehetne Budapestet méhbarátabbá tenni. Erre egyből az volt a válaszom, hogy az épületeket bevonjuk növényekkel. Így jött hát az ötlet a méhbarát zöldtetővel, a "Méhetető" .
A Hegyvidéki Zöld Iroda elkötelezett a kerület méh- és beporzóbaráttá válása mellett, szerencsénkre rengeteg támogatást kaptunk ehhez az elmúlt években mind a lakosság, mind a Méhbarát Hálózatunkhoz csatlakozott szakemberek részéről.
Az idei Méhek Világnapja alkalmából körbekérdeztünk más önkormányzatokat is, hogy ők milyen tevékenységekkel igyekeznek beporzóbaráttá tenni kerületüket illetve településüket. Íme egy kis körkép, egyben ötletadó arra, hogy mit lehet tenni közösen a méhekért és a beporzókért
Tudta, hogy Budapest XII. kerülete, a Hegyvidék méhbarát kerület? Ebben a videóban bemutatkozik a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat és megszólalnak a tagjai. Reméljük, hogy minél több önkormányzat követi a példánkat!
Bemutatkozik a Hegyvidék (Budapest XII. kerület), mint méhbarát kerület, illetve bemutatkozik a Hegyvidék Méhbarát Hálózata. Csak együtt tudunk igazán hatékonyan segíteni a méheknek és egyéb beporzóknak! Tudjon meg többet a Hegyvidék Méhbarát Hálózatáról, és sétáljon el a méhbarát pontokhoz! Tegyen Ön is a beporzókért!
McMenemy Márk műsorvezető és vlogger bemutatja, hogy mi lenne velünk beporzók nélkül. Ehetnénk-e hamburgert, vagy gyümölcssalit? És mi lenne a reggeli kávézásból? A videó a Hegyvidéki Zöld Iroda megbízásából készült.
Bálint Beátával, a Városmajori Óvodák vezetőjével, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat tagjával beszélgettünk erről. Hogyan került bele az óvoda a méhbarát programba? Miért jó a program bármilyen, környezettudatos nevelést megcélzó óvodának? Hogyan érdemes megvalósítani a méhbarát programot? Mit nyernek a gyerekek ezzel?
Miért fontos, hogy a Hegyvidék Méhbarát Kerület? Kovács Lajos, a Hegyvidéki Zöld Bizottság elnöke mondja el az okokat.
A BeePathNet projektben megjelent hírlevelek, szórólap és leaflet
Hegyvidéki méhekről, méhészekről és programokról.
Készíts Te is rovarhotelt egyszerűen! (Ahogy azt a Hegylakó Magazinban csinálják)
Hegylakó Magazinban megjelent igazán hasznos kis iromány segít játékosan megismertetni a kicsikkel a méhek világát akár otthonról is.
Hallgassátok meg Mák Csabát, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat méhészét és Rózsa Zoltánt Zöld Irodánk vezetőjét a Demokrácia Most podcastjében!
Klemen Strmšnik URBACT szakérő arra keresi a választ, hogy: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?
Dr. Csontos Péter cikke
Hogy legyen elég zöldség, gyümölcs, beporzó rovarokra, is szükség van. Az ezzel kapcsolatos félreértéseket, felesleges félelmet igyekszik eloszlatni az önkormányzat méhbarát programokkal. Ilyen, a nagy sikerű Mézes Kuckó óvodai rendezvénysorozat is.
Tekintse meg szóróanyagunkat a Hegyvidéken 2020-ban telepített méhlegelőkről
Így kezdődött Szabó Olivér makói méhész, és a Hegyvidéki Méhbarát Hálózati tagjának előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A rendezvényen a méhek munkája mellett szó esett a beporzók fontosságáról, a méhtartás kihívásairól, és a mézek fajtáiról.
Dr. Csontos Péter botanikus tartott lebilincselő előadást a kerület és a Budai-hegység fásszárú növényzetéről a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
Vessünk közösen, minél több méhlegelő növényt…
A Hegylakó Magazinban megjelent cikk a biodiverzitásról, s benne a méhekről.
Bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogyha nem is telepítek egyből méhkaptárt, mégis hogyan járulhatok hozzá a beporzók fennmaradásához, s így a biológiai sokféleség megőrzéséhez?! Ehhez nyújt egy kis segítséget a teljesség igénye nélkül, ám - különösen a helyi fajokra fordított - nagy odafigyeléssel összeállított kis lista.
Az Open History print and play társasjátéka. Csak kinyomtatod és már játszhatod is.
A 9Tv - Ferencváros Televíziója ÉLETFA című műsorában a Hegyvidéki méhbölcsőkről volt szó
A Ferencvárosi Televízióban bemutatott bemutatott játék
A Hegyvidék TV Vadőrző adásában Vásárhelyi Tamás mutatja be, hogyan, s miért támogassuk kis beporzó barátainkat
Dr, Vásárhelyi Tamás biológus, múzeumpedagógus, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat tagja most bemutatja
Természeti Kincsek a Hegyvidéken kiadványsorozat I.
Természeti Kincsek a Hegyvidéken kiadványsorozat II.
Poszter